查看文章

Bevezetés 2013 őszén a magyar szakképzés egy újabb reformjára került sor, amelynek egyik legfontosabb célja a szakképzés gyakorlatorientáltabbá tétele volt az érettségit nem adó képzésben. Ez a változás együtt járt az elméleti órák számának csökkentésével, különösen az első két évfolyamon. Az átalakításokat megalapozó 2011-ben elfogadott törvény1 2013 szeptemberétől lépett életbe. A korábbi négy-vagy ötéves érettségit nem adó szakképzési programokat hároméves duális képzések váltották fel, aminek a keretében a tanulók már az első évtől, a szakképzés elejétől kaptak gyakorlati képzést is, illetve lehetővé vált, hogy már kilencedik évfolyamtól tanulószerződést kössön velük egy képző vállalat. 2 Ennek következtében megnőtt a szakmai gyakorlati képzéssel töltött idő. Ugyanakkor jelentősen csökkent mind a szakmai, mind az általános elméleti képzés, és ezen belül is jelentősen csökkentek a közismereti tárgyak óraszámai (Bükki és szerzőtársai, 2014). A reformot követő években ennek a képzési típusnak az elnevezése is megváltozott, a korábbi szakiskolai megnevezést a szakközépiskola váltotta fel, míg az érettségit adó szakképzési programok (a korábbi szakközépiskolák) a szakgimnázium nevet kapták. Az alábbiakban az iskolatípusoknak ezeket a jelenleg érvényes megnevezéseit használjuk. A 2013. évi reform előtti négyéves képzés során is csak az első két évben voltak jelen közismereti tárgyak, azonban az első két évben mind a matematika, mind a magyar nyelv és irodalom heti három órával szerepelt a tantervben, illetve helyet kapott az idegen nyelv és a természetismeret is. A 2013. évi reform után magyar nyelv és …