A magyarországi faji gondolkodás, a magyar fajelméleti törekvések története jórészt még megíratlan. Az irányzat legismertebb képviselőjének, Méhelÿ Lajosnak a munkásságát is csak részlegesen tárta fel a történetírás. A komoly tudományos karriert befutó akadémikus fajbiológiai tevékenysége több szempontból is figyelemreméltó. Méhelÿ az 1920-as években az elit–a tudáselit–tagja volt, amely tény nem alábecsülendő, amikor gondolatait és azok befolyását vesszük számba. A fajbiológia magyarországi kísérletének elemzése önmagában is fontos adalékokkal szolgálhat a kor közgondolkodásának mélyebb megértéséhez, de figyelembe kell venni azt a körülményt is, hogy Méhelÿ fellépésére nem légüres térben került sor. A fajbiológiai gondolat kapcsolódott a nemzeti diskurzus bizonyos hagyományaihoz, toposzaihoz, kulcsfogalmaihoz és kortárs tendenciáihoz, vagy éppenséggel polemizált azokkal, de mindenképpen valamilyen relációban állt velük. És bár a két háború közötti fajbiológia semmiképpen sem nevezhető domináns vagy uralkodó nézetnek, azt mégis le kell szögezni, hogy képes volt befolyásolni a közgondolkodást: például a fajbiológia fogalmai, érvrendszerének elemei gyakorta köszönnek vissza alapjában nem fajbiológiai elveket vallók megszólalásaiban is. Történeti szakmunkákban gyakran említik Méhely nevét, de rendszerint csak néhány sort, egy-egy bekezdést olvashatunk róla. A szakirodalomból Gyurgyák János két nagyszabású munkáját lehet kiemelni, amelyekben a szerző Méhelÿ munkásságát is viszonylag részletesen tárgyalja. 1 Tóth Tamás Méhelÿ népbírósági