A spontán beszéd elemzése az utóbbi idők egyik legfontosabb kutatási te rülete a
fonetikában. Az erről a produkciós formáról korábban tett szakiro dalmi megállapítások …

A fonetikai vizsgálatok egyre gyakrabban tűzik ki célul a spontán beszéd vizs gálatát,
aminek több oka is van. Egyik részről a tömegkommunikációs eszközök nagyobb …

A fonetika tudományának viszonylag hosszú utat kellett megtennie a hang tól a beszédig.
Noha annak felismerése, hogy a beszédet hangok sorozatai al kotják, nem új, mégis a …

Bevezetés A beszéd pszicholingvisztikai szempontból két nagy típusra különíthető el. Az
egyik a nem spontán beszéd (pl. felolvasás), míg a másik a spontán be széd. Ez utóbbi …

A nyelvi viselkedés rendszeresen válik bíráló megjegyzések célpontjává. A magyar beszéd
hangtani, s ezen belül szupraszegmentális sajátosságai kö zül ugyanakkor viszonylag …

A beszédprodukció pszicholingvisztikai tanulmányozása kétféleképpen indult meg a
huszadik század hatvanas éveitől. Az egyik a hezitálások (kitöltött szüne tek), valamint a …

Wacha Imre az elhangzó beszéd négy fő stíluskategóriáját különbözteti meg: a spontán,
kötetlen beszédet; a felolvasást; a reproduktív vagy interpretatív beszédet; illetve a fél …

Megnyilatkozásaink többféle okból jöhetnek létre, így a beszédnek is több fajtája létezik. Egy
elhangzott szövegrészletről hamar el tudjuk dönteni, hogy milyen típusú szöveget hallottunk …

Értekezésemben a spontán beszéd néhány szupraszegmentális tényezőjének kísérleti
fonetikai elemzését tűztem ki célul. Az adatok alapján–a magyar és a nemzetközi …

Beszédtervezési funkciók esetében feltételezhető, hogy az adott nyelvi egység
véletlenszerűen fog a társalgás során felbukkanni, míg ha valamiféle szisztematikusság …