Amikor megjelent az Államok, nyelvek, államnyelvek: nyelvpolitika a mai Kárpátalja
területén (1867–2010) című kötet (Csernicskó 2013a), másokhoz hasonlóan én sem …

Egry Gábor bő másfél évtizede foglalkozik a két világháború közötti magyar és román
nemzet–és nemzetiségpolitika, valamint a romániai magyar (és szász) kisebbségi identitás …

A kötet a ma Kárpátaljaként ismert régió nyelvi tájképét vizsgálja nyelvpolitikai kontextusba
ágyazva. A kiadvány nem Kárpátalja nyelvi tájképének teljes és részletes leírása, hanem …

Ez a kötet kétnyelvű magyarországi romák beszédének leírásához a transzlingválás
koncepcióját alkalmazza. A transzlingválás máshogy értelmezi a sokféleséget, mint a …

Közhely, hogy a nyelvek kulturális, gazdasági és természetesen nyelvpolitikai „értéke”, a
nyelvi hierarchiában betöltött szerepe tükröződik a nyelvi tájképben. A nyelvpolitikai …

Bevezető anulmányunkban a magyar állampolgársági törvény által lehetővé vált, a külhoni
magyarok által könnyített honosítási eljárásban megszerezhető állampolgársághoz való …

Előszó 2015-ben kezdődött az a munka, amely ennek a könyvnek az alapjait jelenti, és a
transzlingválás elnevezésű, világszerte terjedő új szociolingvisztikai koncepció …

Bevezető 2 anulmányomban a székely zászló köré szerveződő társadalmi, performatív
eseményeket (event), szimbolikus cselekvéseket és történéseket (occurance) vizsgálom …

A bécsi Belvedere-kastélyban 1938. november 2-án kihirdetett nagyhatalmi, német–olasz
döntőbíráskodás, az első bécsi döntés Magyarországnak ítélte a mai szlovák–magyar …

This chapter critiques the literature on national indifference and the alternatives proposed in
recent scholarship. Egry puts forward the concept of everyday ethnicity to highlight the …